ALSÓNYÉK

A Sárköz népművészete

Az UNESCO a Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslata alapján a "Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet" a 2012. évben a Szellemi Kultulrális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvételre került.

A Nemzeti Jegyzékre vétel megerősíti a közösségi kultúra védelmének jelentőségét, a kulturális örökség megőrzésének nemzeti szintű elismerését.

A Sárköz sajátos, gazdag népművészetének kialakulása az itt élő református lakosság XIX. századi Duna-szabályozást követő ármentesítése után bekövetkezett gyors meggazdagodásának egyenes következménye. A jellegzetes szőttes- és hímzéskultúra, a gyöngygallér, a színes, nemes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők - a gabóca csipke, a tornyosbársony - a nyelvjárás és a tájegységre jellemző népdalok és táncok együttesen határozzák meg a sárköziek kulturális önazonosságát.

A ma élő és alkotó sárközi kézművesek, hagyományőrző egyesületekben tömörülő néptáncosok, népdalénekesek, népzenészek a hagyományok életben tartói és továbbadói.

Az átörökítés folyamatában jelentős szerepet vállalnak az oktatási intézmények. Pedagógiai programjaikban kiemelt óraszámmal szerepelnek a sárközi hagyományok.